A húsvét a keresztény ember számára a megújulást, a feltámadást és a hitben való megerősödést jelenti. Nem véletlen, hogy régen minden család azon fáradozott, hogy húsvétra, pünkösdre vagy vallásos ünnepekre kalács legyen az asztalán a mindennapi kenyér mellett. Mert ezeken a vallásos ünnepeken minden picit ünnepélyesebb kellett, hogy legyen a hétköznapoknál.

Ahogy végig tekintünk hazánk egyes tájain a kalácsok eltérő formáira lehetünk figyelmesek.  Sok helyen sütöttek kerek vagy gyűrű alakú kalácsot. De a kalács fonásmódja is gyakran változatos volt.

A húsvétra sütött kalácsot sok helyen csak azután fogyasztották el, hogy húsvét vasárnap reggelén a templomban megszenteltették. Kosárba kerültek az ételek, amiket a nagyböjt folyamán nem fogyaszthattak: a húsvéti étkezésre szánt sonka, tojás, ami lehetett festett vagy éppen hímes is. Volt, ahol több, másutt kevesebb ételfélét tettek a kosárba, illetve torma és egy üveg bor is kerülhetett bele. Végül a kosárra szépen hímzett vagy díszes szövésű terítő került, így mentek a templomba.

A húsvéti reggeli is ünnepélyes volt. Olyan szokásokat is követtek ilyenkor, amelyek más napokon nem tartoztak az étkezéshez, például megosztották a szentelt tojást egymás közt a családtagok.

Húsvét vasárnapja, a Megváltó feltámadása az esztendőnek valóban kimagasló ünnepe, igazi örömünnep a tavaszi időszakban, amit ezek a szokások is szebbé, ünnepélyesebbé tettek. Az ünnepi étkezés apró szépségei régebben kötelezőnek tűntek, hiedelmek is társultak hozzájuk. Napjainkban pedig az ünnep mélyebb átélését segítik, szebbé, emlékezetesebbé teszik azt.

Egyes elméletek szerint a kalács az ősi áldozati ételek maradványa.

Más elméletek szerint pedig a zsidó hagyomány, a kovásztalan kenyér ünnepe és annak nyitó vacsoraszertartása kapcsolódik a húsvéti szokásokhoz, és innen jön a jelentése is. Jézus utolsó vacsorájának valójában a széder este a megfelelője, amelynek központi étele a pászka (a kovásztalan kenyér). Krisztus tanítványaival kenyeret és bort eszik, ezek az ő testét és vérét, elfogyasztásuk pedig az Új Szövetség létrejöttét jelképezik. Annak, hogy ilyenkor a kenyér egy luxusváltozatát készítik, történeti okai vannak.

A XX. század végére a húsvéti ételek szentelése megszűnt azonban helyenként vidéken, Erdélyben most is tartják ezt a szokást, ennek ellenére az étkezési szokásokat a mai napig sokan tartják, ami a húsvét vasárnapot és a hétfőt illeti. Viszont a böjtöt már nagyon kevés helyen tartják. Ma a kalácsot is leginkább a puha finom tésztájáért esszük, nem feltétlenül hagyományból, vagy vallásosságból. Sőt ma már a választék is nagyon nagy, mert különféle ízesített kalácsokat lehet kapni és készíteni. Vannak diós kalácsok, kakaós kalácsok, mákos, áfonyás, csokis, mazsolás, gesztenyés vagy lekváros kalácsok is.

A húsvéti ünnepek alkalmával kínálatunkat is bővítjük, ilyenkor kerülnek üzleteink polcaira a húsvéti kalács sós változata, a fonott koszorú, tojásos koszorú is. Sőt, erre az alkalomra a megszokott 500g súly helyett sokan keresik az 1kg-os változatát ennek a finomságnak.

Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánunk a Gere pékség minden munkatársa nevében!