A fánk eredete

A fánkra is igaz, hogy már az ókori rómaiak és görögök is ettek fánkszerűséget: hosszúkás alakja volt, és sütés után mézzel kenegették meg. A középkorban az arab szakácsok már élesztős tésztát sütöttek olajban, de még ekkor sem tettek bele cukrot, ám sütés után édes szirupba mártogatták, hogy azzal megszívja magát. A fánk az 1400-as évek óta népszerű Európában.  Ekkor a nyers fánktésztát sós töltetlékkel (gomba, hús és hasonlók) töltötték, és töltötten sütötték. A fánktészta eredetileg teljesen megegyezett a kalácstésztával, idővel aszalt gyümölcsökkel tökéletesítették, majd olajban sütöttek ki a hollandok.

Amerikába a holland telepesek vitték és csak az 1800-as évek közepén vált lyukassá, amit mi már amerikai fánkként ismerünk.
Ehhez egy aranyos legenda kapcsolódik: 1847. június 22-én egy amerikai hajó hatalmas viharba került, és kormánykerék egy küllője átszúrta a nyers fánktésztát, amit később így sütöttek ki, hiszen kidobni nem szerették volna. Így indult el hódító útjára a lyukas fánk, ami később egy nemzet” jelképe” is lett.

A fánk elterjedése Európában

 Egy elmélet szerint Marie Antoinette királyné egy karneváli éjszakán ismerte meg a csemegét. A királyné egy udvari farsangi álarcosbálról megszökött, álöltözetében elvegyült a bálozó tömegben. Eközben megéhezett, s így egy utcai árustól vásárolt egy fánkot, s az igen ízlett neki. Ezért a kíséretében tartózkodó lovagnak meg kellett vásárolnia az egész kosárnyi fánkot. A karnevál elmúltával a fánksütő mestert a palotába rendeltette, s elmeséltette a fánk receptjét. Ettől kezdve vált a királyi lakomák kedvenc finomságává.

A fánk elterjedése hazánkban

Magyarországon a fánk a XIX. században terjedt el, és egyre több helyen lett szokássá, hogy vízkereszttől – hamvazószerdáig tartó farsangkor az asztalra kerüljön ez a nyalánkság.A farsangi szokáshagyományokhoz tartozó farsangi fánk csábítóan finom édesség, élesztős, édes kelt tészta, amelyet bő olajban kisütünk, és a tökéletes eredmény érdekében baracklekvárral tesszük tökéletessé.  A legismertebb farsangi fánk a szalagos, nevét a barna fánkon körbefutó, a fánk tökéletességét bizonyító fehér csíkról kapja.  A farsangi szalagos fánk általában vizespohár nagyságú, aranybarna színű, gömbölyded. Közkedvelt még a csöröge, vagy forgácsfánk, és a rózsafánk.

Hazai érdekesség:

A Tiszántúlon hígra készítik a tésztát, nem is hagyják megkelni, hanem merőkanállal körkörösen belecsurgatják a forró olajba – különös alakzatok formálódnak belőle, amelyekből a hozzáértők még jósolni is tudnak, hiszen meglátják a jövőt benne.

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a fánk igazi hungarikum. Pedig néhány fajtájától eltekintve szinte az egész világon ismerik, szeretik és fogyasztják.Hazánkban a szalagos fánk a legismertebb. Igen közkedvelt még a csörögefánk is aminek tésztáját nem kell keleszteni, dagasztani. Olajban sütjük, majd frissen porcukrot szórunk rá. Kevésbé ismert a rózsafánk, amit kinézete miatt elkészítését bonyolultnak véljük. Igazi cukrászati finomság a képviselőfánk, amit sokan szeretnek itthon. A pillefánkot élesztő helyett sütőporral készítjük ezért a dagasztási folyamatot kihagyhatjuk. Kisütése egyszerű, kanállal szaggatjuk és olajba. Tetejét porcukrozzuk.

Külföldi fánkok közül a legismertebb a berliner fánk, amit különféle töltelékekkel töltenek meg. Az amerikai lyukas fánkot itthon is ismerjük és szeretjük. Egyre ismertebb és népszerűbb a spanyolok nemzeti desszertje, a churros. Tésztája élesztő nélküli, egy olajban sütött kevert tészta. Leginkább a mi képviselőfánkunkhoz hasonlít.

Forrás és képek: fankinfo.hu